A Nap lassan felkelt a hegyek m�g�tt. El� t�ntek a f�k, bokrok �s a falu h�zai. A Nap f�nyes sugarai bevil�g�tottak Mia h�z�nak ablak�n. Takar�ja v�z z�ld sz�n� volt �s v�g�n�l egy feh�r test hevert. A farkas d�mon volt, mint egy hatalmas v�delmez� �gy fek�dt Mia k�zel�ben. A sugarak lassan el�rt�k a farkast, aki, mint a vill�m kinyitotta a szemeit �s k�rbe n�zett. Megbizonyosodott r�la, hogy nincs senki rajtuk k�v�l a h�zban. Majd felkelt �s lass� l�ptekkel odament Mi�hoz. Az orr�val kedvesen megb�kd�ste Mia v�ll�t. Mia lassan nyitotta ki a szemeit �s kedvesen r�mosolygott a farkasra, aki farkcs�v�l�ssal k�sz�nte meg ezt a gesztust.

Mia: J� reggelt, farkas!

A farkas, mintha mosolygott volna, �gy n�zett Mi�ra. Mia �sszerakta az �gynemut �s felvette papn�i kimon�j�t. A farkas k�zben figyelte minden egyes mozdulat�t. Mia mag�hoz vette kosar�t tele gy�gyn�v�nyekkel, �s elindult a h�zb�l, de m�g miel�tt kiment visszan�zett a farkasra.

Mia: Tudom, hogy eddig sem hallgatt�l r�m, de most k�rlek maradj a h�zban!

A farkas erre, mintha b�lintott volna Mi�ra. Mia visszab�lintott.

Mia: Majd j�v�k!

Mia m�g egyszer r�mosolygott a farkasra, majd kiment a h�zb�l. Kosar�val kereszt�l ment a falun, hogy eljusson a falu m�sik oldal�n l�v� templomhoz. Ahogy ment �s k�rbe n�zett az embereken, csak egy dolgot l�tott. Mindenki rosszall� �s �rtetlenkedo pillant�s�t. Mia tudta, hogy az emberek a tegnap est�re gondoltak. Meg�rtette az embereket, azonban a tegnapi dolgot, hogy csak az�rt akart�k megt�madni a farkast, mert d�mon volt, m�g mindig d�h�tette. Hamarosan el�rt a templomhoz. A templom bej�rata egy hatalmas, v�r�s kapu volt. Ut�na n�gy r�ka szobor �llt, mint a templom �rei. A templom Inari, a r�k�k �s a rizs isten�j� volt. A falu �vsz�zadok �ta Inari istent tisztelte, de m�gis sokszor meggy�lt a bajuk a r�ka d�monokkal. Mia lass� l�ptekkel ment v�gig a r�ka szobrok k�z�tt. Halkan bel�pett a templomba �s k�rbe n�zett. A templom legnagyobb term�ben is �llt egy r�ka szobor. Olyan volt, mintha sz�r�s tekintettel n�zett volna Mi�ra. A szobor k�r�l gyerty�k voltak. Mia hosszasan vizsg�lta a szobrot, k�zben a tegnapon gondolkozott.”Lehet, hogy rosszul d�nt�ttem?”Ezen a k�rd�sen tanakodott egyfolyt�ban.

- Inari istennek a legf�bb k�vet�i ink�bb a r�ka d�monok.

Egy m�ly, f�rfi sz�lalt meg Mia h�ta m�g�tt. Takewa Inara, a templom papja volt. Mia les�t�tte tekintet�t, nem tudott a pap szem�be n�zni. Valahogy sz�gyen fogta el. Takewa - sensei. Mia mell� �llt �s � is v�gig m�rte a szobrot.

Takewa - sensei: A r�ka d�monok az ill�zi� nagy mesterei. Ki�rdemlik, hogy egy isten k�vet�i legyenek. Sokszor volt, azonban megkeser�tett�k az �let�nket �s a m�ltkori t�mad�suk nagyon vesz�lyes volt. Viszont a harag teljesen elhom�lyos�totta a szem�nket, de a ti�det nem.

Mia meglepett tekintettel n�zett f�l a papra.

Takewa - sensei: Neked volt igazad, amikor megv�dted a farkast. Mi csak arra tudtunk gondolni, hogy elpuszt�tsunk minden d�mont. Te cselekedt�l helyesen, Mia.

Mia: Csak f�lig, mert szembesz�lltam a mesteremmel.

Takewa - sensei: N�ha a tan�tv�nyb�l lesz a mester!

Takewa - sensei kedvesen r�mosolygott a fiatal l�nyra, aki ett�l megk�nnyebb�lt �s visszamosolygott. Hirtelen Mia halk kopog�sra lesz figyelmes. H�tra n�zett �s megpillantotta a feh�r farkast, aki lassan Mi�hoz k�zeledett. Megint nem hallgatott Mi�ra �s elhagyta a h�zat. Mia nem volt azonban d�h�s. Let�rdelt a farkashoz �s kedvesen megsimogatta.

Takewa - sensei: �gy t�nik nagyon ragaszkodik hozz�d. Ti szerintem j� csapatot alkotn�tok. Vajon mi lehet a neve?

Mia: Nem tudom. N�ma d�mon, de �rdemel egyet!

Takewa - sensei: Olyan k�ne, ami r�illik.

Mia: Mikor a fa majdnem r�md�lt, �gy t�nt fel, mint egy f�nysug�r. Szerintem � az egyetlen feh�r farkas d�mon.

Mia v�gig n�zett a farkason, majd belen�zett k�t az�rk�k szem�be.

Mia: M�r tudom is mi lesz! Hikari!