Házak álltak lángokban, emberek menekültek a veszély elől. Egy kicsi falu hatalmas veszélyben volt. A falút egy hegyméretű, szénfekete démonsárkány támadta meg. Vérvörös szemeivel a környezetét kémlelte, hogy biztosra vegye nem hagy senkit sértetlenül. Többször felordított, hogy még jobban megfélemlítse az embereket. Nagy, izmos farkát csapkodta, mindent összezúzva. Mindent és mindenkit el akart pusztítani. Hikari, ahogy megpillantotta a démonsárkányt hangosan morogni kezdett. Mia ijedten figyelte a fenevadat. Tudta, hogy cselekednie kell, de ez volt az eddigi legnagyobb és legveszélyesebb démon, amivel Mia találkozott. Annyira félt, hogy szinte lemerevedett. Hikari hátra tekintett és kíváncsian nézett Mia szemeibe.

Mia: Tudom, segítenem kell!

Mia újra ránézett a démonra, majd az ijedt emberekre. Hirtelen elszállt a félelme.

Mia: Menjünk Hikari!

Hikari elindult a démonsárkány felé. Egyre gyorsabban repült feléje. Mia közben előkészítette a varázsige papírt, amivel le akart csapni a démonra. Hirtelen a démonsárkány észrevette, hogy Hikari és Mia közeledik felé. A démon feléjük fordult, kitátotta óriási száját, úgy, hogy láthatóvá váltak félelmetes agyarai és szénfekete tüzet okádott rájuk.

Mia: Hikari, gyorsan le!

Hikari azonnal lefelé vette az irányt, így el tudta kerülni a tüzet. A démonsárkány ezt látva meglepődött, aztán ördögi vigyor jelent meg az arcán.

- Ezt sikerült megúsznod papnő, de a legközelebbit nem éled túl, és démon sem!

Mia nagyon meglepődött és Hikari is.

Mia: Ki vagy te?!

- A nevem Ryukitara, a sötét démonsárkány. Hamarosan én leszek Japán északi tartományának az ura!

Mia: Ezt miből gondolod?!

Ryukitara: Abból, hogy nincs senki, se démon, se ember, aki megállítana!

Mia: Csak én!

Hikari ekkor hangosan morogni kezdett a démonra. Mia tudta mit akar Hikari.

Mia: És Hikari sem fogja hagyni!

Ryukitara: Azt majd meglátjuk! Készüljetek fel a végre!

Ryukitara újabb lángcsóvát indított feléjük, de Hikari könnyű szerrel kikerülte. Mia erősen kapaszkodott Hikari nyakába. Ryukitara egyre haragosabb lett. Megpróbálta a karmaival széthasítani Miát és Hikarit. Csapásai úgy hatottak, mint egy erős széllökés. Mia készen létbe helyezte a varázsigéjét. Ryukitara viszont nem hagyta magát. Amint 5 méter közel kerültek hozzá tüzet bocsátott rajú, ami miatt Hikarinak távolabb kellett mennie. Bárhogy próbálkoztak, egyszerűen nem tudtak jobban közel kerülni hozzá, így Mia nem tudta ráhelyezni a varázsige papírt.

Mia: Ez így nem fog menni!

Mia sokáig tanakodott, figyelte Ryukitarát. Aztán váratlanul támadt egy ötlete.

Mia: Hikari, Ryukitara feje fölött emelkedj magasra, majd amilyen gyorsan csak tudsz repülj lefelé feléje, rendben?

Hikari bólintott és ahogy Mia mondta el kezdett emelkedni. Mikor már elég magasan volt ránézett Miára, aki bólintott, hogy felkészült. Hikari előre hajtotta a fejét és elindult nagy sebességgel lefelé. Villámgyorsan száguldott Ryukitara feje felé. Ryukitara meglepődött, de utána felkészült, hogy újra lecsapjon rájuk egy lángcsóvával. Hikari azonban gyorsabb volt. Sikerült nagyon közel kerülnie Ryukitarához csak egy pillanatra, de ez elég volt, hogy Mia ráhelyezze a varázsigéjét Ryukitara homlokára.

Mia: Gyorsan el, Hikari!

Hikari több száz méterre ment el Ryukitarától, aki értetlenkedve nézett utánuk. Nem történt semmi.

Ryukitara: Ez nem jött be, papnő!

Váratlanul villámok csaptak ki a varázsigéből. Ryukitara el kezdete a fejét rázni. Mancsával a fejét csapkodta. Aztán hangosan felordított és eldőlt. Hikari figyelte a démonsárkányt, hogy fel fog-e kelni, de Ryukitara többé nem kelt fel. Az emberek lassan előjöttek a rejtekhelyükről és megnézték a sárkányt. Mia is sokáig kémlelte a bestiát, majd hangosan felsóhajtott.

Mia: Menjünk el, Hikari!

Hikari visszament ahoz a dombhoz ahonnan felszálltak. Lassan leszállt és lefeküdt, hogy Mia könnyebben le tudjon szállni. Hikari leült, Mia meg letérdelt vele szembe. Hikari kíváncsian nézett Miára.

Mia: Eredetileg ezt a helyszínt arra szántam, hogy elköszönjek tőled, de e helyett egy döntést hoztam. Nélküled biztos nem győztem volna. Nagy segítség voltál. Ezért, ha akarsz maradhatsz mellettem.

Hikari egy darabig várt, majd bólintott, el kezdte csóválni a farkát és hozzábújt Miához. Mia először meglepődött,majd kedvesen átölelte a farkast. “Mégsem különbözünk annyira!” gondolta magában Mia. Ezen a napon újabb lépcsőt tett meg Mia, hogy igazi papnővé váljon. Közben szert tett egy segítő társra és egyben egy jó barátra.